Claudia története
Claudia 24 éves, energikus tanárnő. Sok időt tölt a gyerekekkel, nagyon figyelmes velük. A bárányhimlőt felnőtt fejjel kellett átélnie. Korábban azt hitte, ő nem eshet át a fertőzésen.
A kiütések megjelenésekor még nem gondoltam a bárányhimlőre
A reggeli tusolás közben egy különös, pattanásnak tűnő pöttyre lettem figyelmes a mellkasom kellős közepén. Meg is lepődtem rajta, mert ilyet még soha nem láttam ezen a testrészemen, - gondoltam viccesen - újra serdülőkorba érkeztem. Tovább nem is nagyon foglalkoztam vele és elindultam az iskolába. Az első szünetben megnéztem a mosdóban, mikorra már felfedeztem 3-4 pöttyöt a hasamon is, ekkor döbbentem rá, hogy valószínűleg ez bárányhimlő.
Azt hittem, hogy védett vagyok, mert korábban sosem betegített meg a bárányhimlő
Az iskolában két hónapja sorra dönti le a gyerekeket a bárányhimlő járvány. Eszembe se jutott, hogy én is elkaphatom, hiszen szinte sosem voltam beteg, még csak náthás se voltam az elmúlt években. Általános iskolás koromban egyedül én nem kaptam el a bárányhimlőt az osztályomban – azt hittem védett vagyok.
Bárányhimlő ellen nincs gyógyszer, a kiütések maguktól múlnak el
Ezek után felhívtam a körzeti orvosomat és elindultam a rendelőbe. Mire odaértem, már rázott a hideg és kezdődtek a viszkető tünetek. Az orvos mondta, hogy a bárányhimlő ellen nincs gyógyszer, majd magától elmúlnak a kiütések, ezt nem lehet gyorsítani. Felírt nekem rázókeveréket, hogy majd ha nagyon viszketnek a pöttyöcskéim, akkor kenegessem be velük. Reméltem, hogy 3-4 nap alatt elmúlik a bárányhimlőm, mert az iskolából nem nagyon hiányozhattam. Bosszús voltam, hogy csak amiatt kell hiányoznom, hogy másokat meg ne fertőzzek, hiszem nem éreztem gyengének magam.
Bármit megadtam volna, hogy elmúljon a kibírhatatlan viszketés
Eztán jött a feketeleves. Estére már alig bírtam visszafogni magam, hogy ne vakargassam szét a hatalmas pöttyeimet. A rázófolyadékkal két óránként kenegettem magam és zuhanyoztam, mert az legalább hűsítette és így ellent tudtam állni a viszketésnek. Sajnos ez mindig csak egy rövid időre segített. Éjszaka majdnem 40 fokos lázzal küszködtem, még az sem vigasztalt, hogy családom ott volt mellettem. Ápolgattak, teát főztek, hozták a lázcsillapítót. Már egészen gyereknek éreztem magam, hogy így kiszolgálnak.
Másnap reggelre elborította az egész testemet, szó szerint. Tele volt a szám, a fülem, a fejbőröm és még az intim testrészem is. Ez 100-szor rosszabb volt, mint az első nap, úgy éreztem, hogy nem fogom átvészelni. Azzal próbáltak nyugtatni, hogy egyre jobb lesz, de én úgy éreztem, hogy egyre rosszabbul vagyok. Semmi nem kötött le, mert akár mivel igyekeztem elfoglalni magam, egy pillanatra sem tudtam megfeledkezni a viszketésről, és alig bírtam türtőztettem magam, hogy ne vakarózzak.
Védőoltás és rázókeverék – az előbbi kellett volna, az utóbbi nem
Tanárnőként természetesen tudtam róla, hogy van védőoltás a bárányhimlő ellen, de mivel azt hittem, én védett vagyok, nem nagyon gondolkodtam rajta. Mivel mással nem nagyon tudtam lefoglalni magam, sokat neteztem. Akkor olvastam, hogy attól, ha valaki sok bárányhimlőssel találkozva sem betegszik meg, még nem biztos, hogy védett. Sajnos ekkor már késő volt... Arról is a neten találtam információt, hogy a rázókeverék többet árt, mint használ, mert könnyen felülfertőződhetnek a kiütések. Nem igazán értettem, hogy akkor én miért kaptam rázókeveréket, ezért meg is kérdeztem a neten egy orvostól, hogy mi is az igazság a rázókeveréket illetően. Onnantól fogva mentolos hintőporral próbáltam enyhíteni a viszketést. Ez használt valamelyest, és a felülfertőződést is megúsztam, szerencsére.
Majd’ 3 hét pihenőre kényszerített a bárányhimlő
Az őrületes viszkető érzés 5 napig tartott és utána tényleg elkezdett javulni a helyzet. Napjaimat többnyire rejtvényfejtéssel töltöttem, és vártam, hogy másnap legyen. Mikor jobban lettem, visszamentem az orvoshoz, aki további egy hét pihenést tanácsolt, mert annyira legyengült a szervezetem. A korábban ártalmatlan gyermekbetegségnek tűnő bárányhimlő miatt több mint három hétre kiestem az iskolából. Senkinek nem kívánom, hogy ilyen helyzetbe kerüljön.